Nyolc díjugrató verseny az Arénában
„Egy bizonyos szinten mindenki megtanulhat lovagolni, mert a lovaglás – ügyesség kérdése. Ám az ügyességet az ember csak gyakorlás közben sajátíthatja el” – vallja egy híres versenyzőből lett szakíró. Lehet vitatkozni…
Az ugróversenyek a ló ugrókészségét, képességét, ügyességét és engedelmességét, a versenyző lovas tudását különböző feltételek mellett teszik próbára. A akadályok építésénél – természetesen a legfontosabb szakmai követelmények mellett – az esztétikára, a látványra, a díszítésére, a színvilágára, a fénytechnikára is nagy figyelmet fordítanak.
A díjugrató versenyek alappályáit 100-tól 160 centiméter magasságig építik. Elsősorban az akadályok magassága, egymástól való távolsága, a kombinációk és a pályán végrehajtandó fordulatok szabják meg a versenyek nehézségi fokát.
Az Arénában rendezett versenyeken – a látvány mellett – érdemes lesz figyelni, hogy az állandó, türelmes bánásmóddal a lovas milyen mértékben nyerte el lova bizalmát? Hogyan sikerült kialakítania a „társi viszonyt”? Mert a ló megérzi a lovasa gondolatait. Ha „meghitt” az együttlét, akkor azt adja vissza, amit lovasa sugall, amit kér tőle.
A legjobbak szintjén a lovaglás már valóban művészet.
A díjugratás olimpiai szám. Egyetlen olimpiai érmünket (bronz) Platthy József nyerte Sellővel (Berlin, 1936.). Teljesítményüket – emellett – az olimpia legszebb lovaglásaként is elismerték.
A látványos szórakoztató díjugratás itthon is a legkedveltebb lovas sportág.
A hazai díjugrató szervezetek száma több mint 400. 1800 versenyző tartozik a díjugratók körébe.
A 2009. évi díjugrató magyar bajnok Janik Attila
Az ugrósport viszonylag fiatal szakág. Az első nyilvános távol- és magasugró versenyt – a vadászlovak alkalmassági vizsgájaként – 1864-ben Dublinban rendezték. Ekkortól számítjuk a modern ugrósportok születésnapját is.
Közkedvelt sportág azért is, mert látványosabb és jobban követhető, mint például a távlovaglás, a lóverseny.
Az első nemzetközi ugróversenyt 1900-ban Párizsban rendezték.
Azóta rengeteg – különböző szintű, zömében pénzdíjas – szabadtéri fedeles versenyt szerveznek.
Az u.n. „ugróülést” Frederico Caprilli, az általa kifejlesztett nyereggel forradalmasította. Nyergével 1902-ben a világon először ő ugratott 2 méternél magasabb (208 cm) akadályt. Az olasz stílus aztán iránymutatóan hatott az ugrósport fejlődésére.
Hallota? A ló magasugró világcsúcsa 257 cm; a távolugró világcsúcs 840 cm.
Fehér Károly